Hazai Orchideák

1. Taxonómia
A hazai orchidea fajok a kosborfélék (Orchidaceae) családjába, azon belül 23 nemzetségbe (genusba) sorolhatóak:
  1. Rigópohár (Cypripedium): 1 faj
  2. Madársisak (Cephalanthera): 3 faj
  3. Nőszőfű (Epipactis): 15 faj
  4. Gérbics (Limodorum): 1 faj
  5. Békakonty (Listera): 1 faj
  6. Madárfészek (Neottia): 1 faj
  7. Füzértekercs (Spiranthes): 2 faj (az egyik faj feltehetőleg kipusztult)
  8. Avarvirág (Goodyera): 1faj
  9. Bajuszvirág (Epipogium): 1 faj
  10. Sarkvirág (Platanthera): 2 faj
  11. Zöldike (Coeloglossum): 1 faj
  12. Bibircsvirág (Gymnadenia): 2 faj
  13. Bangó (Ophrys): 5 faj
  14. Kosbor (Orchis): 11 faj
  15. Gömböskosbor (Traunsteinera): 1 faj
  16. Ujjaskosbor (Dactylorchiza): 6 faj
  17. Vitézvirág (Anacamptis): 1 faj
  18. Sallangvirág (Himantoglossum): 2 faj
  19. Hagymaburok (Liparis):1 faj
  20. Korallgyökér (Corallorhiza): 1 faj
  21. Tőzegorchidea (Hammarbya): 1 faj
  22. Minka (Herminium): 1 faj (kipusztult)
  23. Lágyvirág (Malaxis): 1 faj (több mint 100 éve nem került elő)
 
Az Orchidaceae családban számos interspecifikus (azonos nemzetség különböző fajainak kereszteződésével jön létre) és intergenetikus (közelrokon nemzetségek fajai között képződő) hibrid ismert, különösen az Orchis, Epipactis, Dactilorchiza nemzetségekben.
 
KÉPEK A HAZAI ORCHIDEÁKRÓL
 
2. Élőhely
Az hazai orchidea fajok megtalálhatóak nedves láp-, mocsárréteken, gyepekben, erdőkben, nedves és száraz gyepekben, és másodlagos élőhelyen is előfordulhatnak (pl.: az ember által erősen zavart területeken pionírként).
 
3. Veszélyeztető tényezők
Az orchideákra jellemző, hogy nagyon sérülékenyek, érzékenyen reagálnak a környezet változásaira, bolygatásra, szűk ökológiai tűrésűek.
Az érzékenységük, valamint elsősorban az élőhelyek nagymértékű csökkenése, károsodása miatt ezek a növények nagyon megritkultak, veszélyeztetetté váltak.
Veszélyek:
-          Élőhelyek megszűnése, csökkenése
-          Klímaváltozás: nedvesség – csapadék – fényviszonyok megváltozása
-          Gyűjtés (pl.: Cypripedium calceolus kiásás a Bükkben és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén; Himantoglossum adriaticum, H. caprinum kiásás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén)
-           károsítás: bolygatás, taposás
-           intenzív mezőgazdasági tevékenység (műtrágyázás, vegyszerezés, talajművelés)
-          gyűjtés, illegális kereskedelem
-           inváziós növények terjedése
 
4. Védelem
Jogszabályi védelem:
Az 1996. évi LIII. a természet védelméről szóló törvény felhatalmazására készült el a 13/2001 (V.9.) KöM rendelet (öt alkalommal módosult: 23/2005. (VIII.31.), 19/2006. (III. 31.), 23/2007. (VI. 27.), 18/2008. (VI. 19.), 22/2008. (IX. 12.) KvVM rendeletek), amely alapján Magyarországon minden vadon élő orchideafaj a törvény által védett, közülük 16 fokozottan védett faj van.
 
Az 1996. évi LIII. törvény 53 § 4. c bekezdése alapján a miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében, szükség szerint a természetvédelmi értékekre vonatkozó tervet készít, készíttet, illetőleg kezdeményezi annak elkészítését. Eddig 2 orchidea fajra készült fajmegőrzési terv: boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) és a hagymaburok (Liparis loeselii).
 
A Biológiai sokféleség egyezményről szóló 1995. évi LXXXI. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII tv. 59. § d) pont, a 96/2009. (XII. 9.) Országgyűlési határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról (NKP-III.-NTA 11.1) szolgált alapul a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer létrehozásának, amiben jelenleg 7 orchidea faj hosszútávú nyomon követését végzi el az illetékes nemzeti park igazgatóság (Cypripedium calceolus, Himantoglossum adriaticum, Himantoglossum caprinum, Liparis loeselii, Ophrys insectifera, Ophrys sphegodes, Traunsteinera globosa). (Ezen kívül még több orchidea faj monitorozását végezik regionális programként.)
 
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 3. A) számú mellékletében a Közösségi jelentőségű növényfajok között 4 faj szerepel (Cypripedium, calceolus, Himantoglossum caprinum, Himantoglossum adriaticum, Liparis loeselii), mely fajokról a Tanács 92/43/EK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek,valamint a vadonélő állat- és növényvilág védelméről (17. cikke) szerint pontos állományváltozásáról, természetvédelmi helyzetéről 6 évenként jelentést kell készíteni.
 
A Berni Egyezmény (1990/7. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől, Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről) I. függelékében szereplő orchideákra (pl.: Cypripedium calceolus) vonatkozóan tiltja gyűjtését, birtokban tartását, eladását.
 
A hazai orchideák mindegyike szerepel a vadon élő növények kereskedelmét szabályozó Washingtoni egyezmény II. függelékében. (CITES).
 
Gyakorlati védelem:
-          A Natura 2000 területek lehatárolása hozzájárult az orchidea fajok fajszintű és élőhelyi védelme együttes biztosításához.
 
-           fajmegőrzési tervek megvalósítása: komplex 10 évre vonatkozó cselekvési program megvalósítása a faj fennmaradása érdekében.
pl.: A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) faj megóvása érdekében eddig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságon végezték a legtöbb munkát, és a fajjal kapcsolatban is itt gyűlt össze a legtöbb gyakorlati tapasztalat. Sikeres élőhelyrekonstrukciókat hajtottak végre, 10 évre visszamenőleges monitoring programot folytatnak, valamint a mesterséges beporzás, áttelepítés terén is értek el eredményeket.
 
Mivel az erdészetileg kezelt erdőkben sokszor csak szobányi területen találhatóak meg a növények, a boldogassszony papucsa hosszú távú fenntartása érdekében nyilvánvalóvá vált, hogy 2-3 populáció kivételével szinte mindegyik élőhelyén rendszeres és következetes élőhelyfenntartást kell végezni ahhoz, hogy a faj számára optimális életkörülmények fennmaradjanak. A cselekvési program keretében a nem védett természeti területen található populációk élőhelyének védetté nyilvánítása, az élőhelyek kezelői és tulajdonjogának átvétele, kedvező ökológiai állapotok fenntartása, a közismert populációk őrzése, a kis egyedszámú populációk egyedszámának növelése érdekében mesterséges megporzás kivételes esetben szaporítás végzése, valamint vadkárelhárítás szükséges. Mindezek ellenőrzéseként folyamatos monitoring vizsgálatok szükségesek.
Pl.: A hagymaburok (Liparis loeselii) fajnál a legtöbb élőhely esetében azonnali beavatkozásra volt szükség:
• a növényi szerves anyag (tarackos, magaskórós fajok és az avar) módszeres eltávolítására;
• az elfüzesedés, beerdősülés megakadályozására;
• a termőhely megnyitására (nyílt tocsogó vízfelületek létrehozása);
• a termőhelyekkel szomszédos területekről érkező káros hatásokat enyhítő pufferterületek kialakítására az élőhelyek körül.
 
- LIFE projektek
pl.: „Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Felső-Kongó-mezőn”, melynek alapvető célja, hogy a projektterületen található Natura 2000 jelölő társulások (6410 – kékperjés láprétek; 6440 – mocsárrétek; 6510 – sík- és dombvidéki kaszálórétek) állapotát megőrizze, kiterjedésüket növelje az élőhely helyreállítással (pl. talajvíz emelése), és az adekvát kezelés alkalmazásával.
 
Konkrét feladatok
  1. A terület alapállapotának felvételezése.
  2. Egy működő természetvédelmi kezelési program megalkotása.
  3. A terület vízháztartásának javítása, a talajvízszint emelése a területen átfolyó Kétöles-patakból nyíló csatornák, illetve gátak segítségével.
  4. A terület egy részét borító inváziós fajok (pl. aranyvessző) visszaszorítása, cserjésedés megakadályozása.
  5. A terület folyamatos karbantartása, elsősorban gépi kaszálással. A kaszálható területek növelése.
  6. Az elvégzett beavatkozások nyomán bekövetkező változások folyamatos monitorozása a kiválasztott állatfajok állományai, és növénytársulások kiterjedése változásának vizsgálatával.
 
- Szaporítási kutatásokkal: Néha, amikor az emberi tevékenység nem elkerülhető (építkezések, mezőgazdasági tevékenység), vagy ha egy faj a kipusztulás szélére kerül, nagyon hasznos lehet a laboratóriumi módszerek, például a mesterséges szaporítás, mikroszaporítás alkalmazása, majd a növények visszatelepítése.
A szimbionta gombák vizsgálatával párhuzamosan zajló csíráztatási kísérletek is hatékonyan szolgálhatják a veszélyeztetett hazai fajok további fennmaradását.

Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékén mesterségesen szaporítási kutatások folynak.

 

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.