Alapszabály

MAGYAR  ORCHIDEA  TÁRSASÁG
egyesület
ALAPSZABÁLYA

a módosításokkal egységes szerkezetben

I. Általános rendelkezések

 

Az egyesület neve: Magyar Orchidea Társaság
Az egyesület rövidített neve:  MOT
Az egyesület székhelye:   1221 Budapest, Murányi u. 16/a

 

Az egyesület célja, tevékenysége:

Az orchidea fajok védelmével, termesztésével, szaporításával, élettani jelenségeinek kutatásával élethivatásszerűen vagy kedvtelésből foglalkozó egyesületi tagok ténykedésének elméleti és gyakorlati segítése. A társaság tevékenysége kiterjedhet más növényfajokra is. Cél a tagok szakmai és társadalmi kapcsolatainak ápolása, klubszerű összejövetelek, kiállítások rendezése, a bel-és külföldi előadók szerepeltetésével színvonalas előadások, konferenciák szervezése. A társaság tevékenységi körébe tartozik a biológiai tudományos kutatással összefüggő ismeretterjesztés, alapvető cél a természetvédelem, valamint a környezetvédelem.

 

Az egyesület kiadványokat publikál, szakmai folyóiratot működtet, kutatási, oktatási csereprogramokat szervez bel- és külföldön egyaránt.

Az egyesület közhasznú tevékenységei:


A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26 § c. pont


3. tudományos tevékenység, kutatás

4. nevelés és oktatás

8. természetvédelem

9. környezetvédelem


Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.


Az egyesület független a pártoktól, azoktól támogatást nem kaphat, országgyűlési képviselőjelöltet, továbbá megyei, fővárosi (kerületi) önkormányzati jelöltet nem állíthat, anyagi támogatást részükre nem nyújthat.

Az egyesület szolgáltatásait, közhasznú tevékenységét elsősorban magyarországi szervezetek, magánszemélyek részére nyújtja, de egyébként bárki igénybe veheti a szolgáltatásokat.


Működése során az egyesület szolgáltatásait az egyesületnél /elnöksége tagjainál történő jelentkezéssel lehet igénybe venni, valamint a következő esetekben:

·         -meghirdetett pályázatra történő jelentkezéssel

·         -meghirdetett tanfolyamokon való részvétellel

·         -egyéni illetve csoportos jelentkezés szerint.


Az egyesületnek a szolgáltatásokkal, közhasznú tevékenységgel kapcsolatos döntéseit az érdekeltek megtekinthetik, illetve az egyesület elnöksége gondoskodik a határozatoknak az érintettekkel történő megismertetésével.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljait nem veszélyeztetve végezhet.

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre, a meghatározott célok elérése érdekében használhatja fel.

Az egyesület a közhasznú működésével kapcsolatosan keletkezett döntéseit, beszámolóit, az egyesület működésének rendjét, szolgáltatása igénybevétele módját az egyesület, a Magyar Orchidea Társaság internetes honlapján való megjelentetéssel közli.

Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatban keletkezett irataiba való betekintés rendjét, az éves beszámoló nyilvánosságra való hozatalát az egyesület, a Magyar Orchidea Társaság internetes honlapján való megjelentetéssel közli. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet.

Az internetes honlapon való már megtörtént nyilvánosságra hozatal esetén a betekintés bármikor lehetséges, egyéb esetben az elnökkel /elnökségi taggal- történt előzetes megbeszélés alapján, a kéréstől számított nyolc napon belül az egyesületszékhelyén.

Az egyesület működése a Magyar Köztársaság egész területére kiterjed.

Az egyesület jogi személy.

 

 

II.

 

A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések

 

Az egyesület tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki írásban (belépési nyilatkozatával) kéri felvételét az egyesületbe és kötelezi magát, hogy a társaság céljainak elérését ténykedésével vagy akár személyes részvételével előmozdítja, a tagdíjat rendszeresen fizeti, működési szabályzatot elfogadja és betartja.

Az egyesületi tagság formái:

a)      természetes tag

       A természetes tagot minden, az Alapszabályban rögzített jog megilleti;      

b)      jogi személy tag

      Jogi személy tag tisztségre nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a természetes            

      tagokéval;

c)      pártoló tag

      Az egyesület pártoló tagja lehet bármely természetes vagy jogi személy, aki önzetlen anyagi vagy dologi

     támogatásban részesíti az Egyesületet, ezzel elősegítve az egyesület céljainak elérését. A pártoló tag tisztségre 

     nem választható, szavazati joga nincs.

 

d)      tiszteletbeli tag

    Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség jelölése alapján – az a természetes személy és jogi személy, aki a Társaságnak nem tagja ugyan, de a Magyar Orchidea Társaság, illetve az orchideák és broméliák érdekében végzett kimagasló oktatási, tudományos, természetvédelmi tevékenységével a MOT célkitűzéseit támogatja, segíti. A felkérés elfogadása esetén a felvételről a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a (rendes) természetes tagokéval.

 

A tagok jogai:

-az egyesület közgyűlésén a határozatok meghozatalában, rendezvényeken való részvétel, az egyesület szolgáltatásaihoz való jog,

-az ügyintéző és képviseleti szervek tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásában való részvétel

-a tisztségekre történő megválaszthatóság,

-az egyesületet érintő kérdésekben javaslattétel és véleménynyilvánítás


A tagok kötelezettségei:

-az alapszabály betartása

-a vezető szervek határozatainak végrehajtása

-tagsági díj befizetése


A tagsági jogviszony megszűnése

- törléssel:

- a tag halálával,

- ha a tag annak ellenére nem fizette meg hat hónapot meghaladóan a tagdíjat, hogy az egyesülettől a tagdíja megfizetésére az írásbeli felszólítást kézhez vette, mely felszólítás tartalmazza a nem fizetés esetén a tagság törlésének következményeit. A fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a tagdíjhátralékot megfizetni.

-kilépéssel:
a tag kilépési szándékát írásban az egyesület – elnökségi tagja – felé jelentheti be.

-kizárással:
A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, súlyos erkölcsi illetve anyagi kárt okoz az egyesületnek.

Kizárási eljárás esetén a kizárással érintett tagnak meg kell írásban küldeni a felmerült kizárási okot-okokat, azt, hogy a közgyűlés határozathozatala előtt őt személyesen meghallgatják, a kizárási eljárásról, illetve a meghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyből egy példányt rendelkezésére bocsátanak.
Tudomására kell hozni a kizárási eljárással érintett tagnak, hogy az őt érintő határozatot indokolással együtt kell vele közölni, a közléstől, illetve a sérelmes határozatnak a tag tudomására jutásától számított 30 napon belül a sérelmes határozatot bíróság előtt megtámadhatja.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén az elnökség a tagot a nyilvántartásból törli.

 

III.

Az egyesület szervezete

·         Közgyűlés

·         Elnökség

·         Etikai Bizottság

·         Felügyelő Szerv

 

 

Közgyűlés


Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést az egyesület elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag vezeti le.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásra az elnök jogosult.

Össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kéri. Kötelező összehívás esetén, ha annak az elnök az írásban kézhez vett kérelem átvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a közgyűlés összehívására bármely tag jogosult.

 

A közgyűlés napirendjére a javaslatot az elnök teszi, írásban. A közgyűlési meghívót, mely tartalmazza a napirendi pontokat, a közgyűlés idejét, helyét, a közgyűlés napját megelőzően 15 nappal kell kézbesíteni a tagok részére. Az egyesület közgyűlésének összehívása a fenti feltételek mellett az egyesület újságja útján is történhet.

A közgyűlésen csak a napirendi pontokban szereplő kérdésekben hozható érvényes határozat, kivéve, ha a közgyűlésen a tagok hetven százaléka jelen van, és érvényes határozat születik más napirendi pont tárgyalásáról.

A közgyűlés ülései nyilvánosak.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50%-a plusz 1 fő legalább jelen van. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, 30 napon belül történő másodszori összehívás esetén az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes a közgyűlés. Ennek feltétele még, hogy az eredeti meghívóban felhívják a tagok figyelmét a távolmaradás jogkövetkezményeire.


A közgyűlés határozathozatalának módja:

a közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre az alapszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az éves beszámoló elfogadása egyszerű szótöbbséggel a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.


A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

·         -az egyesület megalakulásának, feloszlásának valamint más egyesülettel    

·          való egyesülésének kimondása

·         -az elnökség tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása

·         -az alapszabály megállapítása

·         -az elnökség tagjainak, az elnöknek, a felügyelő szerv elnökének és    

·           tagjainak öt évre történő megválasztása (vezető tisztségviselők megválasztása)

·         -az éves beszámoló elfogadása

·         -a közhasznúsági jelentés elfogadása

·         -befektetési tevékenység végzése esetén befektetési szabályzat elfogadása,

·         -az alapszabály elfogadása, módosítása


Minősített többség szükséges:

-az egyesület feloszlatásához és más egyesülettel történő egyesülése kimondásához.


A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk 685. § b. pont), élettársa, (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve létrejövő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatás.

A közgyűlés minden üléséről olyan jegyzőkönyv készül, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya illetve a döntést támogatók, tartózkodók illetve ellenzők számaránya-ha lehetséges, személye- megállapítható. A közgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartás vezetésére a jegyzőkönyvek vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.



Elnökség

A közgyűlés által választott elnökség öt tagból áll, tagja csak az egyesület tagja lehet. Az elnökség összetétele: elnök, elnökhelyettes, titkár, jogi ügyvivő, szervező titkár és három elnökségi tag.1[1]

 

Az elnökség tagjai:

 

Sipos László elnök

Udvarhelyi Zoltán elnökhelyettes

Bary Zsuzsa elnökségi tag

Ocsovai Ákosné elnökségi tag

Vona Attiláné elnökségi tag


Az elnök képviseli külső személyekkel, cégekkel, más hatóságokkal szemben az egyesületet, ellátja, illetve irányítja általánosan azokat az operatív feladatokat, mely az egyesület működéséhez szükségesek.


Az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület munkavállalói fölött.

Az elnököt távollétében – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Az elnökhelyettes feladata különösen az egyesület tudományos munkájának koordinálása, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása.

Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.


A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget – annak megszűntét megelőző két évig – amely szervezet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az elnökség feladata:

·         -az egyesület tevékenységének irányítása

·         -a közgyűlés előkészítése

·         -az egyesület költségvetésének kidolgozása és megállapítása


Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk 685§b. pont), élettársa, (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve létrejövő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatás.

Az elnökség tagjai nyilatkozatot tesznek abban az esetben, ha összeférhetetlenségi kritériumok merülnének fel.


Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti.


Az elnökség ülései nyilvánosak.

Az üléseket legalább negyedévente össze kell hívni, de szükség szerint gyakrabban is lehet.


Az elnökségi ülés napirendjére a javaslatot az elnök teszi, írásban.
Az írásbeli meghívót, mely tartalmazza a napirendi pontokat, a vezetőségi ülés idejét, helyét, az ülés napját megelőzően 8 nappal kell kézbesíteni a vezetőségi tagok részére. Az elnökségi ülés összehívása a fenti feltételek mellett az egyesület újságja útján is történhet. Az ülésen a napirendi pontokban szereplő kérdésekben hozható érvényes határozat, valamint olyan kérdésben is, amit az elnökségi tagok többsége az ülésen megszavaz.


Amennyiben az ülésen arról születik határozat, hogy a következő elnökségi ülés mikor esedékes, milyen napirendi pontokkal, úgy szükségtelen külön írásbeli meghívót küldeni az elnökségi tagok részére


Sor kerülhet rendkívüli elnökségi ülésre, mely esetben rövid úton, szóban – pl. telefonon – is összehívható az elnökség.

Sürgős szükség esetén a szóbeli meghíváskor közölni kell az okot, amely miatt a rendkívüli ülésre sor kerül, egyben megjelölve az ülés helyét, idejét, a soronkívüliséget okozó napirendi kérdést. Ha az elnökségi tagok több mint 50%-a részt vesz az elnökségi ülésen, hozható érvényes határozat, de csak a rendkívüli ülés összehívása miatti kérdésben, más napirendi pontról nem hozható érvényes határozat.


Határozatképes az elnökség, ha az elnökségi tagok több mint 50%-a jelen van. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.


Az elnökség minden üléséről olyan jegyzőkönyv készül, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya illetve a döntést támogatók, tartózkodók illetve ellenzők személye megállapítható. A döntésekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartás vezetésére a jegyzőkönyvek vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

 

Etikai Bizottság

 

Az Etikai Bizottság az Alapszabály előírásainak megfelelően, az Etikai Szabályzatban rögzítettek szerint jár el.

 

Tagjai:                                                  Nagy László József, elnök

                                                               Török Andrásné, tag

                                                               Tóthné Lukács Judit, tag

 

           

 

Felügyelő szerv

 


Az egyesület felügyelő szerve három főből áll, az elnökből és két tagból. A felügyelő szerv tagjait a közgyűlés kéri fel és bízza meg ötévi időtartamra.



Tagjai:

·         dr. Szalay Péter elnök

·         Oláh Anikó tag

·         Móré Sándorné tag

 

A felügyelő szerv működése:


A felügyelő szerv testületként jár el.

A felügyelő szerv határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

A felügyelő szerv tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

A felügyelő szerv üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő szerv bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő szerv ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.


A felügyelő szerv egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.


Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
Ha a felügyelő szerv tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az egyesület elnöke a felügyelő szerv rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.

A felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során jelentést kérhet az elnökségtől, illetve tagjaitól, tájékoztatást vagy felvilágosítást az egyesület munkavállalóitól, betekinthet az egyesület irataiba, azokat vizsgálhatja.

Köteles a felügyelő szerv az elnökséget /annak elnökét, más elnökségi tagot- tájékoztatni, az elnökség ülését vagy a közgyűlés összehívását kezdeményezni, összehívni, ha:

- az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény – mulasztás – történt, melynek megszüntetése, a következmények elhárítása illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé.

-a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az elnökség ülését illetőleg a közgyűlést ilyen indítvány esetén, 30 napon belül össze kell hívni, a határidő eredménytelen eltelte esetén a felügyelő szerv az ülés összehívására maga is jogosult.
A felügyelő szerv köteles a törvényességi felügyeletet gyakorlót értesíteni, ha az egyesület a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket elmulasztja.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  • a vezetőszerv elnöke vagy tagja
  • az egyesület könyvvizsgálója
  • az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll
  • az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatást.

 Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója (Ptk 685. §) vagy élettársa.

 

IV.

Az egyesület képviselete

Az egyesületet két fő képviseli: az elnök és az elnökhelyettes.

A két képviselő képviseleti joga önálló.


A közgyűlés által megválasztott képviselők neve:

 

Sipos László elnök 1221 Budapest, Murányi u. 16/a.

Udvarhelyi Zoltán elnökhelyettes 


A képviselők a cégjegyzés szabályai szerint a Társaságot úgy jegyzik, hogy a Magyar Orchidea Társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá önállóan írják alá a nevüket.

Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre két képviselő együttesen jogosult.

V.

Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület bevételei:

- a tagok által befizetett tagdíj

- egyéb bevételek

 

A tagdíj mértéke:  

-    természetes személyeknek évi 5.000Ft,

-    jogi személyeknek évi 15.000Ft,

-    pártoló tagnak évi minimum 10.000Ft,vagy annál magasabb összeg,

-    tiszteletbeli tagnak évi  0 Ft,

melyet a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel módosíthat.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósulása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.
Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület kötelezettségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felelősséget, saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület megszűnése esetén a vagyonáról, annak sorsáról az egyesület közgyűlése dönt.

VI.

Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik, ha:

·         -feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja

·         -a bíróság feloszlatja

·         -más egyesülettel egyesül

·         -a bíróság az egyesület megszűnését állapítja meg.

 

Budapest, 2012. június 19. napján

 

                                
               Varga Mónika

             a Közgyűlés levezető elnöke

 

 

 

 

 

                                                                                                             

 


[1] 2012. június 19-i közgyűlési határozat alapján módosítva

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.