Talán kezdjük azzal, ami szinte mindig felmerül kérdésként…kell-e az orchideáinknak tápoldat?
A válaszunk egyértelműen igen!
Persze itthon is erős azoknak a tábora, akik esküsznek ennek ellenkezőjére, és büszkén vallják, hogy tápoldat nélkül tartják növényeiket.
Azonban az élőlényeknek is kell táplálkozniuk ahhoz, hogy megfelelően fejlődjenek! És gondoljunk csak bele…biztos az, hogy az élőhelyén nem kap tápanyagot? Gyökereikkel a nedvesség mellett folyamatosan veszik fel a talajból a tápanyagokat a bomló szerves anyagokból. A levegőből asszimiláció útján alakítják át a felvett tápanyagot és akkor még ott van az eső és a pára.
Természetesen az orchideák képesek élni és növekedni tápoldatozás nélkül is, de ha az aktív növekedési szakaszban folyamatosan, megfelelő dózisban adjuk nekik, az nemcsak minőségi virágzást tesz lehetővé, hanem erősebb és jobb vegetatív növekedést, ami segít a kártevőkkel és betegségekkel szembeni jobb toleranciában is.
Különösen akkor van szüksége a növényeknek tápanyag pótlásra, ha kiemeljük őket a természetes vagy a kertészeti növekedési körülményeikből, és otthon kezdjük el tartani őket.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a frissen vásárolt orchideáink bőséges tápanyaggal, sokszor még hormonokkal is kezelve kerülnek ki a kertészetekből, emellett az ültetőközegükben is jelentős mennyiségű tápanyag van, végezetül a közeg bomlása során is jutnak tápanyagokhoz a növények.
Ha ezeket nem pótoljuk, orchideánk előbb-utóbb kimerül és igyekszik életben maradni, ennek jeleként utolsó erejéből még kiszenved egy virágzást vagy leveleit felélve próbál megújulni, miközben egyre gyengébb leveleket hoz.
A tápoldatozás függ az orchideánk típusától, állapotától, fejlettségi szintjétől, hogy közegben vagy epifita módon él és eltérő a magoncok tápozása is.
Ha a növekedése stagnál, vagy az orchideánk több hónapon keresztül nem regenerálódik, ez a tápanyagok hiányából is adódhat.
Kezdjük néhány alapvetéssel.
- Egyszerre csak egy féle tápoldatot használjunk, egyrészt ekkor látjuk a hatását, másrészt több tápoldat egyidejű alkalmazása miatt túladagolás és felszívódási zavar állhat elő!
- A tápoldatozás során kerüljük a magas hőmérsékleten (25 °C felett) és magas UV sugárzási értékek melletti kijuttatást, mivel az fokozza a perzselés veszélyét! Ezért a legideálisabb időszak a tápozásra a késő délután és a kora reggel közötti idő.
- Az ültetőedényben (műanyag vagy agyagcserép, léckosár stb) tartott orchideák jellemzően több tápanyagot igényelnek, mint az epifita módon tartottak.
- Ha az orchideánk hatátozott nyugalmi/pihenő időszakot tart, ebben az időben ne tápozzuk, mivel a növekedése is leáll, nincs szüksége plusz tápanyagra.
- A tápoldatot kijuttathatjuk öntözéssel vagy levél/lombtrágyaként.
- A tápoldat beöntözése esetén a közeget és gyökeret ezt megelőzően mindig meg kell locsolnunk, tiszta vízzel nedvesítenünk. A száraz gyökereket nem érheti közvetlenül a tápoldat, mert egyrészt ez vizet von el belőlük, másrészt a benne lévő sók töménysége száraz közegben gyorsan emelkedik és leégetheti a gyökereket, barnás (égési) foltokat hagyva maga után.
- A tápoldatot levél/lombtrágyaként alkalmazva permetezéssel juttathatjuk ki, ezt célszerű a kora reggeli órákban megtenni, számolva azzal, hogy a teljes felszívódási idő – a hőmérséklet függvényében is – két-három óra.
- A tápoldat töménységének beállításakor mindig vegyük figyelembe illetve kövessük a gyártó utasítását.
- Általánosságban elmondható, hogy a tápoldat töménysége beöntözés esetén 0,1%, de egyes sókra érzékeny orchideáknál vagy a magoncoknál ez még kevesebb, 0,03-0,05%, ez utóbbi azt jelenti, hogy 10 liter öntözővízhez 5 ml tápoldatot kell tennünk.
- Ha általános „receptet” szeretnénk, a legtöbb orchidea faj és hibrid számára az alap tápoldat koncentrációja 1 ezrelékes legyen, azaz 0,1%, ami azt jelenti, hogy 1000 ml, tehát 1 liter vízbe 1 ml folyékony tápoldatot vagy 1 gr tápsót teszünk.
- Levél/lombtrágyázás esetén a tápoldat töménysége vékony illetve márványos levelű orchideák esetén 0,05%; vastagabb levelű orchideák esetén 0,1%.
Ha szeretnénk az általánostól picit elmozdulni…
Legyünk figyelemmel arra is, hogy az egyes orchidea nemzetségek tápanyagigénye sem egyforma. Általánosságban elmondható, hogy az erőteljes növekedésű, nagyobb tömegű és vastagabb levélzetet, valamint erőteljes bulbákat növesztő orchideák tápanyagigénye a legnagyobb.
Tápanyagigényes nemzetségek a Cymbidiumok, a Dendrobiumok, Cattleyák-Laeliák, Encycliak-Epidendrumok. Erőteljesebb növekedésű nemzetségek, pl. cymbidiumok növekedési időszakban 600-700 uS töménységet, a Cattleyák 500-600 uS töménységet igényelnek, pihenési időszakban 300 uS koncentrációt, míg a folyamatos növekedésű Paphiopedilumok 400 uS, a Phragmipediumok pedig 500 uS töménységet igényelnek minden öntözés alkalmával. (A tápoldatok töménységéről a cikkben lentebb lesznek információk).
A vékonyabb valamint márványosabb levélzetű, kisebb lombozatot valamint kevesebb és karcsúbb bulbákat fejlesztő orchideák tápanyagigénye pedig kevesebb.
Vegetációs időszakban kéthetente, de sok orchideatartó hetente alkalmazza a tápoldatokat. (Gyakrabban, de kevesebbet elve).
Itt jegyezzük meg, hogy a pihenési időszakot töltő növények öntözési (vízzel) igénye késő ősztől tavaszig eleve kevesebb, tartási körülményektől függően havi egy-két alkalom; megfelelő, azaz 70-80 százalékos páratartalom és hőmérséklet, (ami 17-18 fok) mellett és pihenőidőszakban orchideáinknak sincs szüksége plusz tápanyagra.
A termesztési tapasztalatok azt mutatják, jobb a növények általános állapota és virágzása, ha többször, gyakrabban de hígabb; mintha ritkábban, de töményebb tápoldattal öntözünk. Természetes környezetben ugyanis a tápanyagkoncentrációk is nagyon alacsonyak, és a gyakori esőzések rendszeresen ki is mossák ezeket. Havonta egy alkalommal mi is alaposan mossuk, öblítsük át a közeget csak tiszta vízzel, hogy a tápoldatból esetlegesen felhalmozódó sók kioldódjanak. A sófelhalmozódás (kisózás) egyik jele orchideák esetében is a növekvő levél csúcsának vagy szélének barnás elszíneződése. Emellett erre utalhat még az orchidea hirtelen ráncosodása, fonnyadása; a zöld részek sárgulása; a gyökerek szürkülése majd elfeketedése.
Az alapok után térjünk át a tápoldatok két alapvető típusára, a kiegyensúlyozottra (balanszírozott) és az adaptívra.
- 1.) A kiegyensúlyozott tápok/tápoldatok egyenlő vagy közel egyenlő arányban tartalmaznak nitrogént, foszfort és káliumot (pl. 20-20-20). Ezek ideálisak az általános növekedéshez és gondozáshoz, biztosítva, hogy az orchideák sokoldalú tápanyagellátásban részesüljenek, az aktív vegetációs időszakban, jellemzően tavasszal és nyáron.
- 2.)Az adaptív tápoldatok használata az adott növénykultúrára illesztett, annak évszakos növekedési ciklusát is figyelembe vevő tápozást jelenti (pl. cattleyák, cymbidiumok és egyéb olyan fajok, ahol az évszakos éghajlati ingadozás miatt a növényeknek évszakhoz kötött életciklusa alakult ki). A kétféle mód közül sokan az adaptív tápozást részesítik előnyben, mert jól adagolható, kontrollálható és alkalmazkodik a növények életciklusához.
Ezen kívül sokan használnak még szerves trágyákat is.
A tápoldatok minőségével kapcsolatban két alapvető paraméter létezik, amely a töménység és az összetétel.
A töménység azt mutatja meg, hogy az adott tápoldatban mekkora az összes oldottanyag tartalom.
Az összetételből pedig azt tudjuk meg, hogy az oldottanyag tartalom milyen alkotókat és azokat milyen arányban tartalmazza.
A tápoldat töménysége: az adott tápoldat összes oldottanyag tartalmát jellemző mennyiség. Az egyik fontos paramétere egy tápoldatnak, ugyanis ha az oldat túl híg, az egyes összetevők nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre a növény számára, viszont ha túl tömény, akkor a növények víz és bizonyos makroelemek (mint pl. a kálium) felvétele is gátolt lehet, extrém töménység mellett pedig a gyökerek is károsodhatnak.
A tápoldat töménységét tudjuk mérni ún. TDS mérővel (TDS= Total Dissolved Solids, összes oldott anyag). Ezek valójában az oldat vezetőképességét mérik, ennek mértéke a uS, és a legtöbb ajánlás a töménységet ebben adja meg.
Azt már szinte mindenki tudja, hogy orchideáinknak makro és mikro tápanyagokra van szükségük.
Az egyes tápoldatokon jelölt 3 betű illetve szám a 3 fő makro tápanyag N= nitrogén, P= foszfor, K = kálium) arányát mutatja meg, ebből már rögtön láthatjuk milyen típusú táppal állunk szemben.
Mikro tápanyagok
azért nevezik így, mert esszenciálisak, de a növénynek csak kis mennyiségben van rájuk szüksége, ilyen a vas, bór, mangán, cink, réz és a szelén.
Makró tápanyagok
Makro tápanyagok: a nitrogén, foszfor, kálium, kén, kálcium, magnézium.
A makro tápanyagok közül a nitrogén felelős a fehérjeszintézisért, ami létfontosságú a növekedéshez, különösen a fejlődő levelek és szárak számára. Elősegíti a buja, zöld lombozat kialakulását, ami elengedhetetlen a fotoszintézishez. Három fő formája a nitrát, az ammónium és a karbamid. A felszívódás miatt olyan tápot válasszunk, amelyben a nitrogén teljesen vagy nagyobbrészt nitrát formájában van jelen. A nitrogénhiány jellemzően sárgulásban és a növény csökkent növekedésében nyilvánul meg.
A foszfor, ami általában foszfát formájában jelenik meg. A foszfor elengedhetetlen a virágképződéshez, de fontos a gyökerek fejlődésében is. Elősegíti a virágzást és segíti a növény általános egészségét, lehetővé téve az orchideák számára, hogy élénk és tartós virágokat hozzanak. A foszforhiány jellemzően a levelek szélén megjelenő halványlila csíkokban és a levelek fényének elvesztésében nyilvánul meg.
Kálium: kálium-klorid formájában van jelen, semleges só. A káliumsók segítenek a vízháztartás szabályozásában. A kálium fokozza a növény stressztűrő képességét, javítja a betegségekkel szembeni ellenállást is. Ez a tápanyag a fotoszintézis folyamatát is segíti, biztosítva, hogy a növény hatékonyan hasznosítsa a rendelkezésre álló fényt.
Kén: egy többnyire mobilis elem, amely két esszenciális aminosav, a cisztein és a metionin előállításához szükséges. A kén fontos a növények kórokozók elleni védekezésében.
Kalcium – elengedhetetlen az egészséges növényi sejtfalak kialakításához és a kórokozókkal szembeni ellenálláshoz. A kalciumhiány az új hajtásokban jelentkezik, míg a régi hajtások rendben lesznek. Ez azért van, mert kalciumhiány esetén a növény nem tudja felvenni és mobilizálni a kalciumot a régi hajtásokból.
Magnézium: a fotoszintézishez nélkülözhetetlen klorofill molekula központi eleme.
És akkor jöjjön néhány tápsó illetve oldat, melyet használhatunk orchideáink táplálására.
1.) RainMix – egy kiegyensúlyozott, egész évben folyamatosan használható műtrágya, amely nemcsak orchideákhoz és más virágzó növényekhez használható, hanem bármely szobanövényhez is. A műtrágyában található összes nitrogént a növény közvetlenül fel tudja venni. Ez a műtrágya nem tartalmaz karbamidot (olcsó nitrogénforrás), amelynek magas hőmérsékletre van szüksége ahhoz, hogy felszívódjon, ami az ültetőközeg idő előtti lebomlását eredményezi. Kalciumot és magnéziumot is tartalmaz, a gyökereket és a leveleket egyaránt táplálja. Alacsonyabb foszfortartalommal rendelkezik és minden szükséges egyéb mikroelem megtalálható a készítményben: Fe, Mn, Zn, Cu, B, Mo és Co. Adagolása is gazdaságos, 10 liter vízhez 5 gramm sót kell adnunk és elegyíteni.
Ezt a prémium tápot itt tudjátok beszerezni: RainMix Univerzális növénytápszer
2.) Peter’s Professional tápsók – az a
Allrounder névre hallgató a kiegyensúlyozott (20-20-20) változata, az adaptív az Orchid special (20-12-20), a Blossom Booster a virágozást elősegítő (10-30-20) és létezik egy Winter Grow Special (20-10-20) amely nitrát-nitrogént használ a gyors felszívódás érdekében alacsony hőmérsékleten, ha van olyan orchideánk (pl magonc, vagy amelyik nem tart pihenőidőt) amelyet késő ősztől is szükséges tápozni.
3.) Wuxal super – 10% N, 10% P2O5, 7,5% K2O + mikroelemeket tartalmaz. Ajánlott adagolás 10 ml/10 liter
gy a tápanyagtartalmuk alacsonyabb, jellemzően a makro tápanyagokat is 10% alatti mértékben tartalmazzák.
4.) Orchid Focus, amelynek 2 változata van, a Grow (növekedési, vegetarív időszakra) és a Bloom (virágzást segítő). Mindkettő tiszta ásványi sókból készül, és koncentrált organikus növényi anyagokkal is gazdagított. Nem tartalmaz karbamidot, ami károsíthatja az orchideák érzékeny gyökereit.
5.) Vannak más gyártónak is kifejezetten orchideák számára készült tápoldatai, pl. Compo, Biopon, Substral, Vitaflóra stb…
Vitalfora tápoldatott itt tudod beszerezni!
Ezek jellemzői, hogy a tápanyagtartalmuk alacsonyabb, jellemzően a makro tápanyagokat is 10% alatti mértékben tartalmazzák.
És végezetül a biostimulánsok
Ezek a készítmények nem tápoldatok, de orchideáink anyagcseréjére és stressz érzékenységükre pozitívan hatnak, segítve ezzel az általános kondíció javítását. Használhatjuk magoncokhoz, rosszabb állapotban lévő orchideák feljavításához is, illetve teljesen egészséges orchideánkhoz is, tápoldat mellett.
1.) SUPERThrive hormon- és vitamin oldat
A SUPERThrive egy legendás vitamin és hormon oldat, amelyet már 1940 óta változatlan formában gyártottak, az utóbbi időben tengeri alga (kelp) kivonatával egészítették ki. Közel 50 természetes vitamin és növényi hormon gondosan válogatott, erősen koncentrált elegye. Bármilyen növény számára, bármilyen klimatikus viszonyok között, bármilyen termesztő közegben használható. A növények teljes életciklusa alatt alkalmazható, sőt magoncok és palánták kezelésére is alkalmas.
2.) Kelpak
A Kelpak Ecklonia maxima algát tartalmaz, amelyet Dél-Afrika partjainál termesztenek az óceánban.Szeretnénk kiemelni, hogy a Kelpak nem műtrágya, tekintsünk rá műtrágya-kiegészítőként, egyfajta növényi infúzióként – semmiképpen ne hanyagoljuk el a rendszeres tápoldatozást, hiszen a megnövekedett anyagcsere folyamatok tartós fenntartásához ez elengedhetetlen! Igen sokféle tápanyagot tartalmaz, de előnyei a benne megtalálható közel 100 féle biológiailag aktív hatóanyag, amelyek együttesen okoznak auxin jellegű hatást: szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, alginátok, komplex poliaminok, lipidek, florotanninok, brassinoszteroidok.
Orchideákon a rutinszerű használathoz a terméket 1: 250 hígításban (4 milliliter/liter) kell alkalmazni, és körülbelül három-négy hetente egyszer kell kijuttatni.
3.) Asco Alga
Ez is egy tengeri alga kivonat, amelyet az Ascophyllum nodosum-ból vonnak ki és elsősorban a hajtás növekedést serkenti, továbbá javítja a növények stresszel szembeni ellenálló képességét, illetve erősíti a közeg egészséges mikroflóráját, a mikorrhiza kapcsolatokat. Ezt az algát a legtisztább francia tengerparton, Penmarchban takarítják be.
maximum 1%-os (100 ml/10 liter) töménységben levéltrágyaként kijuttatni, a Kelpakhoz hasonlóan havi egy alkalommal. A kijuttatás során kerüljük a magas hőmérsékleten (25 °C felett) és magas UV sugárzási értékek melletti kijuttatást, mivel az fokozza a perzselés veszélyét! Ezért ideális a késő délután és a kora reggel közötti időszak.
4.) A hazai Greenman Floralia készítmény
Egy intenzív virágzást serkentő jótékony probiotikumokra épülő természetes készítmény, mely elősegíti a hajtás- és gyökérképződést, erősíti a növény szerkezeti szilárdságát és fokozza a virágzást. Kifejezetten ajánlott virágos növények és szobanövények gondozásához. A jótékony baktériumok a területfoglalás elve alapján szorítják ki a kórokozókat, káros baktériumokat, ezáltal megteremtik a növény fejlődéséhez ideális makrokörnyezetet.
A Greenman Floralia készítmény 16 féle Greenman mikroba fajt, kőzetlisztet, vizet és bio cukornádmelaszt tartalmaz.
Öntözéshez heti egyszer 1%-os hígításban javasolt, azonban, ha hetente többször öntözi növényeit, akkor érdemes az öntözővízhez egy hígabb, 0,1%-os arányt alkalmazni.
A Greenman Floralia készítményt lehet a növény gyökeréhez öntözni, vagy a levelekre és virágokra permetezni.
A Greenman Floralia készítményt ide kattintva tudod beszerezni.
A cikkben a tápok összetételére (töménység és oldottanyag tartalom) vonatkozó rész dr. Semsey István, míg a biostimulánsokra vonatkozó rész dr. Szabó Zsuzsa tagunknak az Orchidea-és Bromélia című újság 2025/2. és 3. számában megjelent cikkéből került felhasználásra.
A jelen cikk és abból részletek felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges.
Köszönjük!
Magyar Orchidea Társaság
