Alapszabály

 

MAGYAR   ORCHIDEA   TÁRSASÁG

egyesület

ALAPSZABÁLYA

a módosításokkal egységes szerkezetben

 

I. Általános rendelkezések

 

Az egyesület neve: Magyar Orchidea Társaság

Az egyesület rövidített neve: MOT

 

Az egyesület székhelye: Budapest, 1221. Murányi u. 16/a[1]

Az egyesület székhelyén biztosítja a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.[2]

 

Az egyesület célja, tevékenysége:

Az orchidea fajok védelmével, termesztésével, szaporításával, élettani jelenségeinek kutatásával élethivatásszerűen vagy kedvtelésből foglalkozó egyesületi tagok ténykedésének elméleti és gyakorlati segítése. A társaság tevékenysége kiterjedhet más növényfajokra is. Cél a tagok szakmai és társadalmi kapcsolatainak ápolása, klubszerű összejövetelek, kiállítások rendezése, a bel-és külföldi előadók szerepelte­tésével színvonalas előadások, konferenciák szervezése. A társaság tevékenységi körébe tartozik a biológiai tudományos kutatással összefüggő ismeretterjesztés, alapvető cél a természetvédelem, valamint a környezetvédelem.

 

[1] 2014. március 06

[2] 2015 február 16.

Az egyesület kiadványokat publikál, szakmai folyóiratot működtet, kutatási, oktatási csereprogramokat szervez bel- és külföldön egyaránt.

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.

Az egyesület független a pártoktól, azoktól támogatást nem kaphat, országgyűlési képviselőjelöltet, továbbá megyei, fővárosi (kerületi) önkormányzati jelöltet nem állíthat, anyagi támogatást részükre nem nyújthat.

Az egyesület szolgáltatásait, tevékenységét elsősorban magyarországi szervezetek, magánszemélyek részére nyújtja, de egyébként bárki igénybe veheti a szolgáltatásokat.

Az Egyesület működésével összefüggő tevékenysége körében közérdekű önkéntes tevékeny­séget fogad.

——————————————————————————-

[1] 2014. március 06

[2] 2015 február 16.

[3] 2017. április 18

Működése során az egyesület szolgáltatásait

az egyesületnél/elnöksége tagjainál történő jelentkezéssel lehet igénybe venni, valamint a következő esetekben:

  • meghirdetett pályázatra történő jelentkezéssel
  • meghirdetett tanfolyamokon való részvétellel
  • egyéni, illetve csoportos jelentkezés szerint.

Az egyesületnek a szolgáltatásokkal, tevékenységgel kapcsolatos dön­téseit az érdekeltek az Elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban[1] megtekinthetik, illetve az egyesület elnöksége gondoskodik a határozatoknak az érintettekkel történő megismertetésével.

 

Pályázat esetén a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

 

Az egyesület tagnévsora nem nyilvános.[2]

 

Az egyesület gazdasági- vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, céljait, cél szerinti tevékenységeit nem veszélyeztetve végezhet.[3]

 

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapsza­bály­ban meghatározott tevékenységekre, a meghatározott célok elérése érdekében használhatja csak fel.

 

Az egyesület a működésével kapcsolatosan keletkezett döntéseit, beszámolóit, az egyesület működésének rendjét, szolgáltatása igénybevétele módját az egyesület, a Magyar Orchidea Társaság internetes honlapján való megjelen­tetéssel közli, számviteli törvény szerinti beszámolóját a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzéteteti, Az egyesület beszámolójába bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet[4].

 

[1] 2015 február 16.

[2] 2015 február 16.

[3] 2015 február 16.

[4] 2015 február 16

Az egyesület tevékenységével kapcsolatban

keletkezett irataiba való betekintés rendjét, az éves beszámoló nyilvánosságra való hozatalát az egyesület, a Magyar Orchidea Társaság internetes honlapján (www.orchideatarsasag.hu) való megjelentetéssel közli.

 

Az egyesület tagjai számára információs forrásként, társadalmi kapcsolatuk ápolására levelező rendszert működtet, amelyet a kulturált, etikus megnyilvánulások érdekében moderál.[1]

 

Az egyesület tevékenységével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet.

 

Az internetes honlapon való már megtörtént nyilvánosságra hozatal esetén a betekintés bármikor lehetséges, egyéb esetben az elnökkel /elnökségi taggal- történt előzetes megbeszélés alapján, a kéréstől számított nyolc napon belül az egyesület székhelyén lehetséges, a személyes adat- és titokvédelem jogszabályi előírásainak figyelembe vételével.[2]

Az egyesület működése Magyarország[3] egész területére kiterjed.

Az egyesület jogi személy.

[1] 2015. december 04.

[2] 2015 február 16

[3] 2015 február 16

II.

A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések

Az egyesület tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki írásban (belépési nyilatkozatával) kéri felvételét az egyesületbe és kötelezi magát, hogy a társaság céljainak elérését ténykedésével vagy akár személyes részvételével előmozdítja, a tagdíjat rendszeresen fizeti, működési szabályzatot elfogadja és betartja. A tagsági jogok személyesen gyakorolhatók.[1]

 

A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.[2]

 

A tagokról, adataikról az Elnökség névjegyzéket vezet, amely nem nyilvános.[3]

 

Az egyesületi tagság formái:

  1. természetes személy[4] tag A természetes személy tagot minden, az Alapszabály­ban rögzített jog megilleti;
  2. jogi személy tag

Jogi személy tag tisztségre nem választható, egyebekben jogai és kötelezett­ségei megegyeznek a természetes személy tagokéval;

 

  1. pártoló tag

Az egyesület pártoló tagja lehet bármely természetes vagy jogi személy, aki önzetlen anyagi vagy dologi támogatásban részesíti az Egyesületet, ezzel elősegítve az egyesület céljainak elérését. A pártoló tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet.[5]

 

  1. tiszteletbeli tag

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség jelölése alapján – az a természetes személy és jogi személy, aki a Társaságnak nem tagja ugyan, de a Magyar Orchidea Társaság, illetve az orchideák és broméliák érdekében végzett kimagasló oktatási, tudományos, természetvédelmi tevékenységével a MOT célkitűzéseit támogatja, segíti. A felkérés elfogadása esetén a felvételről a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egye­bek­ben jogai és kötelezettségei megegyeznek a (rendes) természetes személy[6] tagokéval, az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet.[7]

 

A tagok jogai:

  • az egyesület közgyűlésén a határozatok meghozatalában, rendezvényeken való részvétel, az egyesület szolgáltatásaihoz való jog,
  • az ügyintéző és képviseleti szervek tagjainak és tisztségviselőinek megválasz­tásában való részvétel
  • a tisztségekre történő megválaszthatóság,
  • az egyesületet érintő kérdésekben javaslattétel és véleménynyilvánítás.

 

Az Elnökség jogosult egyes tagokat, illetve a tagok csoportját az egyesület érdeké­ben végzett kiemelkedő munkájukért – a hatályos adójogszabályok figyelembe vételével – premizálni.[8]

A tagok kötelezettségei:

  • az alapszabály betartása
  • a vezető szervek határozatainak végrehajtása
  • tagsági díj befizetése.

 

A tagdíj megfizetése a tárgyév első napján – illetve a belépés napján –  esedékes, az éves tagdíj legkésőbb az év február hónapjának utolsó napjáig, , illetve a belépés napjától számított 60 napon belül, – ha  ezt megelőzően közgyűlés összehívására kerülne sor, akkor legkésőbb annak megkezdéséig –  fizethető be.[9]

 

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.[10]

A tagsági jogviszony megszűnése

  • a tag halálával,
  • kilépéssel:
    A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.[11] A tag kilépési nyilatkozata a képviselő általi kézhezvétellel hatályosul.[12]
  • kizárással:
    A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.[13]

Kizárási eljárás esetén a kizárással érintett tagnak meg kell írásban küldeni a felmerült kizárási okot-okokat, azt, hogy a közgyűlés határozathozatala előtt őt személyesen meghallgatják, a kizárási eljárásról, illetve a meghallgatásról jegyző­könyv készül, melyből egy példányt rendelkezésére bocsátanak.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.[14]

  • felmondással: [15]

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. (Ha pl. a tag annak ellenére nem fizette meg három[16] hónapot meghala­dóan a tagdíjat, hogy az egyesülettől a tagdíja megfizetésére az írásbeli felszólítást kézhez vette, mely felszólítás tartalmazza a nem fizetés esetén a tagság[17] felmondásának következményeit. A fizetési felszólítás kézhez­vé­te­létől számított 15 napon belül kell a tagdíj hátralékot megfizetni.)

 

A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

 

A tagsági jogviszony megszűnése esetén az elnökség a tagot a nyilvántartásból törli.

 

III.

Az egyesület szervezete

 

Közgyűlés

Elnökség

Etikai Bizottság

Felügyelő Szerv

 

Közgyűlés

Az egyesület döntéshozó[1] szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést az egyesület elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag vezeti le.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásra az elnök jogosult a közgyűlés megtartására alkalmas megfelelő helyre.[2] [3]

 

Össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok egyharmada az ok és cél megjelölé­sével írásban kéri. Kötelező összehívás esetén, ha annak az elnök az írásban kézhez vett kérelem átvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a közgyűlés összehívására bármely tag jogosult.

 

A közgyűlés napirendjére a javaslatot az elnök teszi, írásban. A közgyűlési meghívót, mely tartalmazza a napirendi pontokat, a közgyűlés idejét, helyét, a közgyűlés napját megelőzően 15 nappal a tag által megadott elektronikus, vagy levelezési címre kell megküldeni, vagy személyesen átadni a tagok részére. Az egyesület közgyűlésének összehívása – a tagok részére megküldött – egyesület újságja útján is történhet.[4]

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

 

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.[5]

 

A közgyűlésen csak a közölt napirendi pontokban szereplő kérdésekben hozható érvényes határozat, kivéve, ha a közgyűlésen a tagok 100 százaléka [6]  jelen van, és érvényes határozat születik más napirendi pont tárgyalásáról.

 

Szavazati joggal azok az egyesületi tagok rendelkeznek, akik a közgyűlés időpontjában esedékes tagdíjukat megfizették.[7]

 

A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50%-a plusz 1 fő legalább jelen van.

 

A Közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.[8]

 

Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, 30 napon belül történő másodszori összehívás esetén az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes a közgyűlés. Ennek feltétele még, hogy az eredeti meghívóban felhívják a tagok figyelmét a távolmaradás jogkövetkezmé­nyeire.

 

A közgyűlésen a jelenlevők egyszerű többségével egy szavazatszámlálót, egy jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választani.[9]

A közgyűlés határozathozatalának módja:

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre az alapszabály minősített többséget ír elő. Szavazat­egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.[10]

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.[11]


A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megálla­pítása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása;
  5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztség­viselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátar­tozójával köt;
  8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő­bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvé­nye­sítéséről való döntés;
  9. i) az ellenőrző szerv tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megálla­pítása;
  10. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megálla­pítása; és
  11. k) a végelszámoló kijelölése.

 

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.[12]

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.[13]

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk 8:1 §), élettársa, (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve létrejövő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatás.

A közgyűlés minden üléséről olyan jegyzőkönyv készül, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, tartózkodók, illetve ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye- megállapítható. A közgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartás vezetésére a jegyzőkönyvek vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Elnökség

A közgyűlés által választott elnökség öt tagból áll, tagja csak az egyesület tagja lehet. Az elnökség összetétele: elnök, elnökhelyettes, és három elnökségi tag.1[1]

 

Az elnökség tagjait a közgyűlés 3 év időtartamra választja[2], tagjai 2019. március 1 napjáig: [3]

 

Sipos László elnök

Udvarhelyi Zoltán elnökhelyettes

Vona Attiláné elnökségi tag

Bary Zsuzsanna elnökségi tag

Ocsovai Ákosné elnökségi tag

Az elnök képviseli külső személyekkel, cégekkel, más hatóságokkal szemben az egyesületet, ellátja, illetve irányítja általánosan azokat az operatív feladatokat, mely az egyesület működéséhez szükségesek.

Az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület munkavállalói fölött.

Az elnököt távollétében – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Az elnökhelyettes feladata különösen az egyesület tudományos munkájának koordinálása, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása.

Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

 

Elnökségi tag (vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvő­ké­pességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

 

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.[4]

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás[5]

  1. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. c) visszahívással;
  4. d) lemondással;
  5. e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szük­sé­ges körben történő korlátozásával;
  7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekö­vetkeztével.

 

Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül vissza­hívhatják.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.[6]

Az elnökség feladata:

 

  • az egyesület tevékenységének irányítása
  • a közgyűlés előkészítése
  • az egyesület költségvetésének kidolgozása és megállapítása

Az elnökség ügyvezetési feladatkörébe tartozik

  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • észvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a tagság nyilvántartása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  • az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk 8:1 §), élettársa, (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve létrejövő jogügyletben egyébként érdekelt. A Szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatás.

 

Az elnökség tagjai nyilatkozatot tesznek arról, hogy összeférhetetlenségi tilalom alatt nem állnak, valamint haladéktalanul kötelesek az Elnökséget tájékoztatni arról, ha ilyen ok következne be.[7]

Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti.

Az elnökség ülései nem[8] nyilvánosak.

 

Az üléseket legalább negyedévente össze kell hívni, de szükség szerint gyakrabban is lehet.

Az elnökségi ülés napirendjére a javaslatot az elnök teszi, írásban. Az írásbeli meghívót, mely tartalmazza a napirendi pontokat, a vezetőségi ülés idejét, helyét, az ülés napját megelőzően 8 nappal kell kézbesíteni a vezetőségi tagok részére. Az elnökségi ülés összehívása a fenti feltételek mellett az egyesület újságja útján is történhet. Az ülésen a napirendi pontokban szereplők kérdésekben hozható érvé­nyes határozat, valamint olyan kérdésben is, amit az elnökségi tagok többsége az ülésen megszavaz.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcso­latban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.[9]

Amennyiben az ülésen arról születik határozat, hogy a következő elnökségi ülés mikor esedékes, milyen napirendi pontokkal, úgy szükségtelen külön írásbeli meghívót küldeni az elnökségi tagok részére.

Sor kerülhet rendkívüli elnökségi ülésre, mely esetben rövid úton, szóban – pl. telefonon – is összehívható az elnökség.

 

Sürgős szükség esetén a szóbeli meghíváskor közölni kell az okot, amely miatt a rendkívüli ülésre sor kerül, egyben megjelölve az ülés helyét, idejét, a soronkívüliséget okozó napirendi kérdést. Ha az elnökségi tagok több mint 50%-a részt vesz az elnökségi ülésen, hozható érvényes határozat, de csak a rendkívüli ülés összehívása miatti kérdésben, más napirendi pontról nem hozható érvényes határozat.

Határozatképes az elnökség, ha az elnökségi tagok több mint 50%-a (azaz legalább 3 fő) jelen van.[10] Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazat-egyen­lőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni

 

Az elnökség minden üléséről olyan jegyzőkönyv készül, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, tartózkodók, illetve ellenzők személye megállapítható. A döntésekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartás vezetésére a jegyzőkönyvek vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

 

 

[1] 2012. június 19-i közgyűlési határozat alapján módosítva

[2] 2015 február 16.

[3] 2016. március 01-től

[4] 2015. június 24.

[5] 2015.december 04.

[6] 2015.december 04.

[7] 2015 február 16.

[8] 2017.április 18.

[9] 2015. június 24.

[10] 2015.december 04.

[11] 2015. június 24.

Etikai Bizottság

 

Az Etikai Bizottság az Alapszabály előírásainak megfelelően, az Etikai Szabályzat­ban rögzítettek szerint jár el.

 

Tagjai:                                  Nagy László József, elnök

Győrvári Tamásné, tag[1]

Tóthné Lukács Judit, tag

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcso­latban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben[2].

 

Felügyelő szerv

Az egyesület felügyelő szerve három főből áll, az elnökből és két tagból. A felügyelő szerv tagjait a közgyűlés kéri fel és választja meg[3] öt évi időtartamra.

Tagjai 2020 december 04. napjáig

  • Szalay Péter elnök
  • Oláh Anikó tag
  • Móré Sándorné tag

 

A felügyelő szerv működése:

A felügyelő szerv testületként jár el.

 

A felügyelő szerv határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

A felügyelő szerv tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő szerv tagját e minőségében az egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

 

A felügyelő szerv üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő szerv bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő szerv ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A felügyelő szerv egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

Tagjai tanácskozási joggal részt veszhetnek[4] az Elnökség és a Közgyűlés[5]  ülésein. Ha a felügyelő szerv tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az egyesület elnöke a felügyelő szerv rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.

 

A felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során jelentést kérhet az elnökségtől, illetve tagjaitól, tájékoztatást vagy felvilágosítást az egyesület munkavállalóitól, betekinthet az egyesület irataiba, azokat vizsgálhatja.

 

Köteles a felügyelő szerv az elnökséget/annak elnökét, más elnökségi tagot- tájé­koz­tatni, az elnökség ülését vagy a közgyűlés összehívását kezdeményezni, összehívni, ha:

  • az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény – mulasztás – történt, melynek megszüntetése, a következmények elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé.
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az elnökség ülését illetőleg a közgyűlést ilyen indítvány esetén, 30 napon belül össze kell hívni, a határidő eredménytelen eltelte esetén a felügyelő szerv az ülés összehívására maga is jogosult.

A felügyelő szerv köteles a törvényességi felügyeletet gyakorlót értesíteni, ha az egyesület a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket elmulasztja.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  • a vezető szerv elnöke vagy tagja
  • az egyesület könyvvizsgálója
  • az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll
  • az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatást.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója (Ptk 8:1. §) vagy élettársa.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.[6]

 

[1] 2014. március 06-tól

[2] 2015. június 24.

[3] 2015 február 16.

[4] 2017. április 18

[5] 2015 február 16.

[6] 2015. június 24.

 

IV.

Az egyesület képviselete[1]

 

 

Az egyesületet három fő képviseli: az elnök, az elnökhelyettes, és a képviseleti joggal felruházott elnökségi tag. A három képviselő képviseleti joga önálló.

 

A közgyűlés által megválasztott képviselők neve:

Sipos László elnök, Budapest, 1221. Murányi u. 16/a

Udvarhelyi Zoltán, 2133 Sződliget, Rózsa u. 40.

Vona Attiláné önálló képviseleti joggal felruházott elnökségi tag, 2084 Pilisszentiván Hársfa utca 14/a[2]

A képviselők a cégjegyzés szabályai szerint a Társaságot úgy jegyzik, hogy a Magyar Orchidea Társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá önállóan írják alá a nevüket.[3]

 

     V.

Az egyesület gazdálkodása

 

Az egyesület bevételei:

– a tagok által befizetett tagdíj

– egyéb bevételek

 

A tagdíj mértéke:

  • természetes személyeknek évi 6.000Ft,[4]
  • jogi személyeknek évi 15.000Ft,
  • pártoló tagnak évi minimum 10.000Ft, vagy annál magasabb összeg,
  • tiszteletbeli tagnak évi 0 Ft,

melyet a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel módosíthat.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósulása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

 

Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület kötele­zett­ségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felelősséget, saját vagyonukkal nem felelnek.

Ha az Egyesület tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag köteles helytállni.[5]

 

VI.

Az egyesület megszűnése

 

Az egyesület megszűnik, ha:

  • feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja
  • a bíróság feloszlatja
  • más egyesülettel egyesül
  • a bíróság az egyesület megszűnését állapítja meg.

 

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja, el vagy azt nem szerezheti meg.[6]

A jelen alapszabályban esetlegesen nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk) valamint a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok alkalmazandók.

 

Budapest, 2018. május 8. napján

 

 

 

Sipos László

Elnök