Alapszabály

MAGYAR   ORCHIDEA   TÁRSASÁG

egyesület

ALAPSZABÁLYA

a módosításokkal egységes szerkezetben

I. Általános rendelkezések

MAGYAR   ORCHIDEA   TÁRSASÁG

egyesület

ALAPSZABÁLYA

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát[1], a módosításokkal egységes szerkezetben

I. Általános rendelkezések

Az egyesület neve: Magyar Orchidea Társaság

Az egyesület rövidített neve: MOT

Az egyesület székhelye: Budapest, 1221. Murányi u. 16/a[2]

Az egyesület közhasznú szervezet.[3]

Az egyesület honlapja : www.orchideatarsasag.hu[4]

Az egyesület székhelyén biztosítja a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.[5]

Az egyesület célja, tevékenysége:

Az orchidea fajok védelmével, termesztésével, szaporításával, élettani jelenségeinek kutatásával élethivatásszerűen vagy kedvtelésből foglalkozó egyesületi tagok ténykedésének elméleti és gyakorlati segítése. A társaság tevékenysége kiterjedhet más növényfajokra is. Cél a tagok szakmai és társadalmi kapcsolatainak ápolása, klubszerű összejövetelek, kiállítások rendezése, a bel-és külföldi előadók szerepeltetésével színvonalas előadások, konferenciák szervezése. A társaság tevékenységi körébe tartozik a biológiai tudományos kutatással összefüggő ismeretterjesztés, alapvető cél a természetvédelem, valamint a környezetvédelem.

Az egyesület kiadványokat publikál, szakmai folyóiratot működtet, kutatási, oktatási csereprogramokat szervez bel- és külföldön egyaránt.

Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki:[6]

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.[7]

Az egyesület független a pártoktól, azoktól támogatást nem kaphat, országgyűlési képviselőjelöltet, továbbá megyei, fővárosi (kerületi) önkormányzati jelöltet nem állíthat, anyagi támogatást részükre nem nyújthat.[8]

Az egyesület szolgáltatásait, közhasznú[9] tevékenységét elsősorban magyarországi szervezetek, magánszemélyek részére nyújtja, de egyébként bárki igénybe veheti a szolgáltatásokat.

Az Egyesület működésével összefüggő tevékenysége körében közérdekű önkéntes tevékeny­séget fogad.[10]

Működése során az egyesület szolgáltatásait az egyesületnél/elnöksége tagjainál történő jelentkezéssel lehet igénybe venni, valamint a következő esetekben:

• meghirdetett pályázatra történő jelentkezéssel
• meghirdetett tanfolyamokon való részvétellel
• egyéni, illetve csoportos jelentkezés szerint.

Az egyesületnek a szolgáltatásokkal, közhasznú tevékenységgel[11] kapcsolatos dön­téseit az érdekeltek az Elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban[12] megtekinthetik, illetve az egyesület elnöksége gondoskodik a határozatoknak az érintettekkel történő megismertetésével.

Pályázat esetén a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

Az egyesület tagnévsora nem nyilvános.[13]

Az egyesület gazdasági- vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú[14] céljait, cél szerinti tevékenységeit nem veszélyeztetve végezhet.[15]

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapsza­bály­ban meghatározott tevékenységekre, a meghatározott célok elérése érdekében használhatja csak fel.

Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.

Az egyesület tagjai számára információs forrásként, társadalmi kapcsolatuk ápolására levelező rendszert működtet, amelyet a kulturált, etikus megnyilvánulások érdekében moderál.

Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet.[16]

Az egyesület működése   Magyarország[17]  egész területére kiterjed.

Az egyesület jogi személy.

II.

A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések

Az egyesület tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki írásban (belépési nyilatkozatával) kéri felvételét az egyesületbe és kötelezi magát, hogy a társaság céljainak elérését ténykedésével vagy akár személyes részvételével előmozdítja, a tagdíjat rendszeresen fizeti, működési szabályzatot elfogadja és betartja. A tagsági jogok személyesen gyakorolhatók.[18]

A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.[19]

A tagokról, adataikról az Elnökség névjegyzéket vezet, amely nem nyilvános.[20]

Az egyesületi tagság formái:

1. természetes személy[21] tag A természetes személy tagot minden, az Alapszabály­ban rögzített jog megilleti;
2. jogi személy tag

      Jogi személy tag tisztségre nem választható, egyebekben jogai és kötelezett­ségei megegyeznek a természetes személy tagokéval;

1. pártoló tag

      Az egyesület pártoló tagja lehet bármely természetes vagy jogi személy, aki önzetlen anyagi vagy dologi támogatásban részesíti az Egyesületet, ezzel elősegítve az egyesület céljainak elérését. A pártoló tag tisztségre   nem választható, szavazati joga nincs, az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet.[22]

1. tiszteletbeli tag

    Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség jelölése alapján – az a természetes személy és jogi személy, aki a Társaságnak nem tagja ugyan, de a Magyar Orchidea Társaság, illetve az orchideák és broméliák érdekében végzett kimagasló oktatási, tudományos, természetvédelmi tevékenységével a MOT célkitűzéseit támogatja, segíti. A felkérés elfogadása esetén a felvételről a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egye­bek­ben jogai és kötelezettségei megegyeznek a (rendes) természetes személy[23] tagokéval, az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet.[24]

A tagok jogai:

• az egyesület közgyűlésén a határozatok meghozatalában, rendezvényeken való részvétel, az egyesület szolgáltatásaihoz való jog,
• iratbetekintéshez való jog,[25]
• az ügyintéző és képviseleti szervek tagjainak és tisztségviselőinek megválasz­tásában való részvétel
• a tisztségekre történő megválaszthatóság,
• az egyesületet érintő kérdésekben javaslattétel és véleménynyilvánítás.

Az Elnökség jogosult egyes tagokat, illetve a tagok csoportját az egyesület érdeké­ben végzett kiemelkedő munkájukért – a hatályos adójogszabályok figyelembe vételével –  premizálni.[26]

A tagok kötelezettségei:

• az alapszabály betartása
• a vezető szervek határozatainak végrehajtása
• tagsági díj befizetése.

A tagdíj megfizetése a tárgyév első napján – illetve a belépés napján –  esedékes, az éves tagdíj legkésőbb az év február hónapjának utolsó napjáig, , illetve a belépés napjától számított 60 napon belül, – ha  ezt megelőzően közgyűlés összehívására kerülne sor, akkor legkésőbb annak megkezdéséig –  fizethető be.[27]

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.[28]

A tagsági jogviszony megszűnése

• a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével[29]
• kilépéssel:
  A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.[30] A tag kilépési nyilatkozata a képviselő általi kézhezvétellel hatályosul.[31]
• kizárással:
  A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.[32]

Kizárási eljárás esetén a kizárással érintett tagnak meg kell írásban küldeni a felmerült kizárási okot-okokat,  a közgyűlés határozathozatala előtt őt személyesen meg kell hallgatni,[33] a kizárási eljárásról, illetve a meghallgatásról jegyző­könyv készül, melyből egy példányt rendelkezésére bocsátanak.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A Közgyűlés a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.[34]

• felmondással: [35]

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. (Ha pl. a tag annak ellenére nem fizette meg hat három[36] hónapot meghala­dóan a tagdíjat, hogy az egyesülettől a tagdíja megfizetésére az írásbeli felszólítást kézhez vette, mely felszólítás tartalmazza a nem fizetés esetén a tagság[37] felmondásának következményeit, valamint a póthatáridőt a befizetésre.[38] A fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 nap póthatáridőn  belül kell a tagdíjhátralékot megfizetni.[39]

A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén az elnökség a tagot a nyilvántartásból törli.

III.

Az egyesület szervezete

• Közgyűlés
• Elnökség
• Etikai Bizottság
• Felügyelő Szerv

Közgyűlés

Az egyesület döntéshozó[40] szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést az egyesület elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag vezeti le.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásra az elnök jogosult, az egyesület székhelyére, illetve[41] a közgyűlés megtartására alkalmas más megfelelő helyre.[42]

Össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok egyharmada az ok és cél megjelölé­sével írásban kéri. Kötelező összehívás esetén, ha annak az elnök az írásban kézhez vett kérelem átvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a közgyűlés összehívására bármely tag jogosult.

A közgyűlés napirendjére a javaslatot az elnök teszi, írásban. A közgyűlési meghívót, mely tartalmazza a napirendi pontokat, a közgyűlés idejét, helyét, a közgyűlés napját megelőzően 15 nappal a tag által megadott elektronikus, vagy levelezési címre kell megküldeni, vagy személyesen átadni a tagok részére. Az egyesület közgyűlésének összehívása – a tagok részére megküldött – egyesület újságja útján is történhet.[43]   A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.[44]

A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.[45]

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.[46]

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.[47]

A közgyűlésen csak a közölt napirendi pontokban szereplő kérdésekben hozható érvényes határozat, kivéve, ha a közgyűlésen a tagok 100 százaléka [48]  jelen van, és érvényes határozat születik más napirendi pont tárgyalásáról.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.[49]

Szavazati joggal azok az egyesületi tagok rendelkeznek, akik a közgyűlés időpontjában esedékes tagdíjukat megfizették.[50]

A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50%-a plusz 1 fő legalább jelen van.

A Közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.[51]

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot[52].

9.A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.[53]

Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, 30 napon belül történő másodszori összehívás esetén az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes a közgyűlés. Ennek feltétele még, hogy az eredeti meghívóban felhívják a tagok figyelmét a távolmaradás jogkövetkezmé­nyeire.

A közgyűlésen a jelenlevők egyszerű többségével egy szavazatszámlálót, egy jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választani.[54]

A közgyűlés határozathozatalának módja:

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre az alapszabály minősített többséget ír elő. Szavazat­egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.[55]

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.[56]

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik[57].

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.[58]

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.[59]

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatás.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a) az alapszabály módosítása;
2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megálla­pítása;
4. d) az éves költségvetés elfogadása;
5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása, a közhasznúsági melléklet elfogadása[60]
6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztség­viselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátar­tozójával köt;
8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő­bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvé­nye­sítéséről való döntés;
9. i) az ellenőrző szerv tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megálla­pítása;
10. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megálla­pítása; és
11. k) a végelszámoló kijelölése.
12. l) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal[61].

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.[62]

Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához [63] a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.[64]

Az Egyesület köteles a rá vonatkozó jogszabályok szerint elkészített és elfogadott éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a Közgyűlés a számviteli törvény szerinti éves beszámolóval azonos módon, azaz az általános döntéshozatali szabályai szerint köteles legkésőbb a tárgyévet követő év május 31 napjáig egyszerű többséggel jóváhagyni, és a civil szervezetekre vonatkozó előírások szerint ugyanezen időpontig letétbe helyezni és közzétenni[65].

A közgyűlés minden üléséről olyan jegyzőkönyv készül, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, tartózkodók, illetve ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye- megállapítható. A közgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartás vezetésére a jegyzőkönyvek vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza[66]

1. a) az egyesület nevét és székhelyét;
2. b) a közgyűlés helyét és idejét;
3. c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
4. d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
5. e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét.[Ectv. 37. § (3) a) pont][67]

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(ok)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[68]

Elnökség

A közgyűlés által választott elnökség öt  tagból áll, tagja csak az egyesület tagja lehet. Az elnökség összetétele: elnök, elnökhelyettes, és négy elnökségi tag.[69]

Az elnökség tagjait a közgyűlés 3 év időtartamra választja[70], tagjai 2022. április 16  napjáig:[71]

Sipos László elnök

Vona Attiláné elnökségi tag

Bary Zsuzsanna elnökségi tag

Ocsovai Ákosné elnökségi tag

Oláh Anikó elnökségi tag

Az elnök képviseli külső személyekkel, cégekkel, más hatóságokkal szemben az egyesületet, ellátja, illetve irányítja általánosan azokat az operatív feladatokat, mely az egyesület működéséhez szükségesek.

Az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület munkavállalói fölött.

Az elnököt távollétében – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Az elnökhelyettes feladata különösen az egyesület tudományos munkájának koordinálása, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása.

Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más  szervezetnél is betölt.

Az Elnökség tagjainak, mint vezető tisztségviselőknek meg kell felelniük a Ptk 3:22 § ,3:397 §-ban [72] valamint a Civil tv 38.- 39 § -ban   megjelölt előírásoknak[73]  

Elnökségi tag (vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.[74]

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.[75] Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).

A szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet veze­tő tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkal­mazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.[76]

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás[77]

1. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. c) visszahívással;
4. d) lemondással;
5. e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szük­sé­ges körben történő korlátozásával;
7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekö­vetkeztével.

Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül vissza­hívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.[78]

Az elnökség feladata:

• az egyesület tevékenységének irányítása
• a közgyűlés előkészítése
• az egyesület költségvetésének kidolgozása és megállapítása

Az elnökség ügyvezetési feladatkörébe tartozik

• az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
• a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
• az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• észvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• a a tag felvételéről való döntés, a tagság nyilvántartása;
• az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
• .

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk 8:1 §), élettársa, (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve létrejövő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú[79] szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatás.

Az elnökség tagjai nyilatkozatot tesznek arról, hogy összeférhetetlenségi tilalom alatt nem állnak, valamint haladéktalanul kötelesek az Elnökséget tájékoztatni arról, ha ilyen ok következne be.[80]

Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti.

Az elnökség ülései (a határozathozatalt megelőző tanácskozást kivéve)[81] nyilvánosak.

Az üléseket legalább negyedévente össze kell hívni, de szükség szerint gyakrabban is lehet.

Az elnökségi ülés napirendjére a javaslatot az elnök teszi, írásban. Az írásbeli meghívót, mely tartalmazza a napirendi pontokat, a vezetőségi ülés idejét, helyét, az ülés napját megelőzően 8 nappal kell kézbesíteni a vezetőségi tagok részére. Az elnökségi ülés összehívása a fenti feltételek mellett az egyesület újságja útján is történhet. Az ülésen a napirendi pontokban szereplők kérdésekben hozható érvé­nyes határozat, valamint olyan kérdésben is, amit az elnökségi tagok többsége az ülésen megszavaz.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcso­latban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.[82]

Amennyiben az ülésen arról születik határozat, hogy a következő elnökségi ülés mikor esedékes, milyen napirendi pontokkal, úgy szükségtelen külön írásbeli meghívót küldeni az elnökségi tagok részére. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[83]

Sor kerülhet rendkívüli elnökségi ülésre, mely esetben rövid úton, szóban – pl. telefonon – is összehívható az elnökség.

Sürgős szükség esetén a szóbeli meghíváskor közölni kell az okot, amely miatt a rendkívüli ülésre sor kerül, egyben megjelölve az ülés helyét, idejét, a soronkívüliséget okozó napirendi kérdést. Ha az elnökségi tagok több mint 50%-a részt vesz az elnökségi ülésen, hozható érvényes határozat, de csak a rendkívüli ülés összehívása miatti kérdésben, más napirendi pontról nem hozható érvényes határozat.

Határozatképes az elnökség, ha az elnökségi tagok több mint 50%-a (azaz legalább 3 fő) jelen van.[84] Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza., szavazategyen­lőség esetén az elnök szavazata dönt. a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.[85]

Az elnökség minden üléséről olyan jegyzőkönyv készül, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, tartózkodók, illetve ellenzők személye megállapítható. A döntésekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartás vezetésére a jegyzőkönyvek vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni[86]

Etikai Bizottság

Az Etikai Bizottság az Alapszabály előírásainak megfelelően, az Etikai Szabályzat­ban rögzítettek szerint jár el.

Tagjai:                                           Nagy László József, elnök

                                                   Győrvári Tamásné, tag[87]

                                                   Tóthné Lukács Judit, tag

   A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcso­latban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben[88].

Felügyelő szerv

Az egyesület felügyelő szerve három főből áll, az elnökből és két tagból. A felügyelő szerv tagjait a közgyűlés kéri fel és választja meg öt évi időtartamra.

Tagjai 2020 december 04 napjáig

• Szalay Péter elnök
• Móré Sándorné tag
• Lehoczky Dezsőné tag[90]

A felügyelő szerv működése:

A felügyelő szerv testületként jár el.

A felügyelő szerv határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

A felügyelő szerv tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő szerv tagját e minőségében az egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

A felügyelő szerv üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő szerv bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő szerv ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A felügyelő szerv egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

Tagjai tanácskozási joggal részt veszhetnek[91] az Elnökség és a Közgyűlés[92]  ülésein. Ha a felügyelő szerv tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az egyesület elnöke a felügyelő szerv rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.

A felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során jelentést kérhet az elnökségtől, illetve tagjaitól, tájékoztatást vagy felvilágosítást az egyesület munkavállalóitól, betekinthet az egyesület irataiba, azokat vizsgálhatja.

Köteles a felügyelő szerv az elnökséget/annak elnökét, más elnökségi tagot- tájé­koz­tatni, az elnökség ülését vagy a közgyűlés összehívását kezdeményezni, összehívni, ha:

• az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény – mulasztás – történt, melynek megszüntetése, a következmények elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé.
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az elnökség ülését illetőleg a közgyűlést ilyen indítvány esetén, 30 napon belül össze kell hívni, a határidő eredménytelen eltelte esetén a felügyelő szerv az ülés összehívására maga is jogosult.
A felügyelő szerv köteles a törvényességi felügyeletet gyakorlót értesíteni, ha az egyesület a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket elmulasztja.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

• a vezető szerv elnöke vagy tagja
• az egyesület könyvvizsgálója
• az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll
• az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő célszerinti juttatást.

 Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója (Ptk 8:1. §) vagy élettársa.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.[93]

IV.

Az egyesület képviselete[94]

Az egyesületet három fő képviseli: az elnök, az elnökhelyettes,[95] és a képviseleti joggal felruházott elnökségi tagok. A három képviselő képviseleti joga önálló.

A közgyűlés által megválasztott képviselők neve[96]:

Sipos László elnök, 1082 Budapest, Kisfaludi u.26. tetőtér 2 

Oláh Anikó önálló képviseleti joggal felruházott elnökségi tag 1182 Budapest, Batthyány Lajos u. 145

Vona Attiláné önálló képviseleti joggal felruházott elnökségi tag, 2084 Pilisszentiván Hársfa utca 14/a

A képviselők a cégjegyzés szabályai szerint a Társaságot úgy jegyzik, hogy a Magyar Orchidea Társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá önállóan írják alá a nevüket.[97]

V.

     Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület bevételei:

– a tagok által befizetett tagdíj

– egyéb bevételek

A tagdíj mértéke:  

• természetes személyeknek évi 6.000Ft,[98]
• jogi személyeknek évi 15.000Ft,
• pártoló tagnak évi minimum 10.000Ft, vagy annál magasabb összeg,
• tiszteletbeli tagnak évi 0 Ft,

melyet a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel módosíthat.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú[99] céljainak megvalósulása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület kötele­zett­ségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felelősséget, saját vagyonukkal nem felelnek.

Ha az Egyesület tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag köteles helytállni.[100]

VI.

Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik, ha:

• feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja
• a bíróság feloszlatja
• más egyesülettel egyesül
• a bíróság az egyesület megszűnését állapítja meg.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

1. a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
2. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú[101]  szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja, el vagy azt nem szerezheti meg.[102]

A jelen alapszabályban esetlegesen nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak[103].

.

Budapest, 2019 április 16. napján                

                                     Sipos László

                                     Elnök                                     

Alulírott dr Papp Margit ügyvéd (Kocsis és Papp Ügyvédi Iroda, 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1., BÜK 319, cégkapu 12023558) kijelentem, hogy az Alapszabály fentiekben egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2019. április 16  napján megtartott közgyűlésen, a szövegben vastag betűvel és lábjegyzettel megjelölt okirat-módosítás ( I. Általános rendelkezések, II. Tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezések III. Szervezet, IV Az egyesület képviselete, V. Az egyesület gazdálkodása, VI. Az egyesület megszűnése)  alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2019. április 16.  napján 

[1] 2019 április

[2] 2014. március 06

[3] 2019.április 16

[4] 2019 április 16

[5] 2015 február 16.

[6] 2019 április 16

[7] 2019.április 16

[8] 2019.április 16

[9] 2019.április 16

[10] 2017. április 18

[11] 2019 április 16

[12] 2015 február 16.

[13] 2015 február 16.

[14] 2019 április   16

[15] 2015 február 16.

[16] 2019 április 16

[17] 2015 február 16

[18] 2015 február 16

[19] 2015 február 16

[20] 2015 február 16

[21] 2015 február 16

[22] 2015.december 04.

[23] 2015 február 16.

[24] 2015.december 04.

[25] 2019 április 16

[26] 2015.december 04.

[27] 2017. április 18.

[28] 2015 február 16

[29] 2019 április 16

[30] 2015 február 16

[31] 2015. június 24. 

[32] 2015 február 16

[33] 2019 április 16

[34] 2019.április 16

[35] 2015 február 16

[36] 2016. április 18

[37] 2015.december 04.

[38] 2019 április

[39] 2019 április

[40] 2015.június 24

[41] 2019.április 16

[42] 2015 február 16.

[43] 2017. április 18.

[44] 2019.április 16

[45] 2019.április 16

[46] 2019 április 16

[47] 2019 április 16

[48] 2015 február 16.

[49] 2019 április 16

[50] 2015 február 16.

[51] 2015.december 04.

[52] 2019 április 16

[53] 2019 április 16

[54] 2015 február 16.

[55] 2015.június 16

[56] 2019 április 16

[57] 2019 április 16

[58] 2015. június 24.

[59] 2019 április 16

[60] 2019 április 16

[61] 2019 április 16

[62] 2015. június 24.

[63] 2019 április 16

[64] 2015 február 16.

[65]2019 április.

[66] 2019 április 16

[67] 2019.április 16

[68] 2019 április 16

[69] 2019.április 16

[70] 2015 február 16.

[71] 2019.április 16

[72] 2015. június 24.

[73] 2019 április 16

[74] 2019 április 16

[75] 2015. június 24.

[76] 2019 április 16

[77] 2015.december 04.

[78] 2015.december 04.

[79] 2019 április 16

[80] 2015 február 16.

[81] 2015 február 16.

[82] 2015. június 24.

[83] 2019 április  16

[84] 2015.december 04.

[85] 2015. június 24.

[86] 2019 április 16

[87] 2014. március 06-tól

[88] 2015. június 24.

[89] 2019.április 16

[90] 2019.április 16

[91] 2017. április 18

[92] 2015 február 16.

[93] 2015. június 24.

[94] 2014. március 06-tól

[95] 2019.április 16

[96] 2019.április 16

[97] 2015 február 16.

[98] 2018. május 8.

[99] 2019 április 16

[100] 2015 február 16.

[101] 2019 április 16

[102] 2015 február 16.

[103] 2019 április  16