A Cymbidium orchideát már több mint kétezer éve ismerik és nagyra becsülik. Kínában és Japánban a „nemes illatok virágának” tartották, és gyakran szerepelt császári kertekben, valamint festményeken és költészetben is. Konfuciusz is említést tett róla, mint a barátság és erkölcsi tisztaság szimbólumáról.
Európába csak a 18–19. században jutott el, ahol hamar a botanikusok és az arisztokrácia kedvencévé vált. A viktoriánus korban a Cymbidium a státusz és kifinomultság jelképe volt, ritka és drága növénynek számított. Érdekesség, hogy a modern, nagyvirágú hibridek többsége csak a 20. században született meg, amikor sikerült különböző ázsiai fajokat keresztezni.
Ez a galéria a Cymbidium sokszínű világába nyújt betekintést: a természet és a kultúra találkozásába, ahol a forma, a szín és a hagyomány egységet alkot.
Nyáron szabad levegőn, kertben, vagy teraszon tartsuk , ahol bőven éri őket a napsugár, télen válasszunk számukra hűvös, de világos helyet, pl. egy világos lépcsőházat, vagy egy fűtetlen szobát. A Cymbidiumok tavasztól (március vége, április eleje) őszig (október vége) kint maradhatnak a kertben.Egész évben a szobában tartott Cymbidium nem virágzik! Téli hőmérséklet igénye 10-12 ˚C.
A Cymbidiumokat két évente ültessük át, orchideák számára készült, készen kapható ültetőközegbe, amihez némi szerves anyagot is keverünk. (Pl. egy vödör ültetőközeghez egy marék szárított marhatrágyát.) Ne válasszunk túl nagy cserepet számukra, csak akkorát ami a két évi fejlődést lehetővé teszi. A Cymbidium szeret szorongani a cserepében, túl nagy cserépben nem virágzik jól. Ha lehet, agyag cserepet válasszunk, mert ez stabilabban megtartja a növényt, és nem fenyeget az a veszély, hogy felborul a növény, és mivel az agyag cserép porózus, átengedi a levegőt, kisebb a valószínűsége annak, hogy a túlöntözés következtében elrohadnak a gyökerek.
Nyáron rendszeresen és bőségesen öntözzük és tápozzuk a Cymbidiumokat, pl. Wuxallal augusztus végéig kéthetente, szeptembertől pedig virágzásindító, orchideák számára készült folyékony tápoldattal a virágzás megindulásáig. Télen, különösen ha hideg helyen tartjuk a növényt, csak keveset öntözzük, és a tápozással is takarékoskodjunk.
A Cymbidiumok legsúlyosabb betegsége a vírusosság, ami sajnos gyógyíthatatlan. A vírusos növény levelein jellegzetes sárga vonalkák jelennek meg a levélerek közötti területen, amik később barnára színeződnek, és végül a levél elpusztul. A Cymbidium mozaik vírussal fertőzött növényt meg kell semmisíteni a cserepével együtt, a kerti eszközöket, ollókat, késeket, amikkel dolgoztunk, alaposan fertőtleníteni kell. A vírus betegség fertőző, ha nem intézkedünk időben, a többi növényt is megfertőzheti.
A legyengült, nem megfelelően gondozott Cymbidiumokat pajzs-, illetve gyapjas tetű támadhatja meg. Ellenük vegyszeres permetezéssel védekezhetünk. A növényt állítsuk párás helyre, öntözzük, tápozzuk megfelelően, hogy visszanyerje az ellenálló képességét.
A kertben tartott Cymbidiumokat csigák is megtámadhatják, erre különösen figyelni kell. Egyébként a jó karban lévő, megfelelően gondozott Cymbidiumok hosszú évekig gyönyörűen virágoznak minden ősszel, vagy tavasszal, és nem hajlamosak a betegségekre, nem kényes növények.
A Magyar Orchidea Társaság tagjai igazi növény imádók, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a rengeteg fotó, amit ők készítettek.
